Téli napforduló Pilisszántón

A régiek szent helynek tartották azokat a helyeket, ahol szent időben a hegyek nyergéből emelkedik fel a Nap.

December 21. pedig szent idő a természetben és a természetből élő ember számára. A téli napfordulótól kezdve növekszik a fény, vagyis hosszabbodnak a napok, növelszik a remény, hogy lesz újra tavasz, amikor gondoskodhatunk a jövendő élelméről, lehet majd vetni, ültetni, növényeket gondozni.

A Pilisszántó fölötti hegyoldalról nézve december 21-én a Ziribár nyergéből kel a Nap és a Kevély oldalán "mászik" fölfelé. Csillagászatilag egyébként a napforduló pontos időpontja változó, eshet 20-ára vagy 22-ére is, de az "átlag" a 21., ez a szokásos szertartások napja.

Az ősi hagyományt a kereszténység is átvette. Jézust az Újszövetség szövegei a Nappal, a fénnyel kapcsolják össze. Születését akkor ünnepeljük ‒ 3 nappal a napforduló után ‒, amikor már egyértelműen látszik a napok hosszabbodása, "a fény megszületése".

De mit jelent a Ziribár?

Amikor az emberek elneveznek valamit, a névnek a névadók nyelvén mindig van értelme. Ezen a környéken magyarok, szlovákok, németek, szerbek élnek. Egyikőjük nyelvén sem értelmes ez a szó! Egyetlen nyelvet találtak, amelyen van megfejtés: ez egy ma már holt nyelv, a sumér.
A "zi" értelmei közé tartozik a "felkel", "élet", "magaslat", "megfordul".
A "ri" jelentései között van a "leszáll", "szikrázik", "napfény".
A "bar" is jelent fényt, továbbá Napistent, a felkelő napot. Ezek alapján Marton Veronika tanár, sumerológus szerint a szó legvalószínűbb jelentései: "A leszálló Napisten magaslata", vagy "A felkelő Nap fényének fordulója".

Ezért nem véletlen az, hogy hova épült a pilisszántói Boldogasszony-kápolna, és miért gyűlik össze a téli napforduló tiszteletére itt annyi ember.

Az alábbi kis videofelvétel 2021. december 21-én készült